A zöld egerek nyomában
2007. október 07. írta: TLR4

A zöld egerek nyomában

A címet elolvasva nyugodtan gondolhatnánk valami  kábítószerrel való befolyásoltságra, azonban erről szó sincsen. A zöld egerek valóban léteznek a valóságban is. Persze nem az evolúció során alakultak ki, hanem ez már az emberi alkotás kategóriájába esik.

Ne ijedjenek meg, kérem, ezek az egerek éppen ugyanolyanok, mint fehér társaik. http://www.mshri.on.ca/nagy/gfp_movie.mov
Ha erre a linkre rákkattintanak, akkor mindezt meg is tapasztalhatják.

Viszont vannak olyan génjeik, amelyek kifejeződéséhez hozzákapcsolták egy medúzafaj (Aequorea victoria) génjét, amelynek terméke a green fluorescent protein (GFP) a zöld fluoreszcenciáját okozza a medúzának. Az olyan géneket, amelyek hozzá vannak kapcsolva egy adott gén kifejeződéséhez, hívjuk riporter géneknek. 


A GFP 238 aminosavból áll, és már kék vagy UV-fénnyel megvilágítva zöld színben pompázik. Ezt a tulajdonágát a Ser-Tyr-Gly ciklikus ismétlődéseinek köszönheti. Magát a GFP-t, már az 1960-as években fedezték fel, de a molekuláris biológiai felhasználása 1992-ben kezdődött, először E.Coli baktériumban, majd C.elegans féregben próbálgatták, és ennek eredményét 1994-ben publikálták a Science-ben.

A technikát egérben 1997-ben írták le először japán kutatók a FEBS Letters című biokémiai lapban. Eredetileg a béta-aktin promóterének a szabályozása alá helyezték a GFP-t. A promóter olyan génszakasz, amely egy gén kifejeződését szabályozza. Az egér mindenütt fluoreszkált gerjesztőfény alatt, ahol a béta-aktin kifejeződött, így az egér összes szövete ilyen volt, kivéve a vörösvértestjeit és a szőrszálait. Eleinte a kísérletek nehezen mentek, mert testhőmérsékleten a GFP elbomlott, de hamarosan már hőstabillá tették, így elkészült a hőstabil EGFP.

Azóta már más színű fluoreszcens fehérjéket is előállítottak, például a kék színű EBFP-t, vagy a sárga EYFP-t. És, hogy mennyi fluoreszcens fehérje van már azóta: fluoreszkáló fehérjével megjelölt baktérium telepekből elkészítették a San Diego-i tengerpartot. A következő fehérjéket használták: BFP, mTFP1, Emerald, Citrine, mOrange, mApple, mCherry and mGrape. A mű Roger Tsien laborjában készült 1996-ban.


A GFP (green fluorescent protein) nem változtatja meg az adott fehérje funkcióját, csak jelzi a jelenlétét, és azt is, hogy milyen mértékben termelődik az a géntermék. A fluoreszcencia ott jelenik meg, ahol a kimutatni szándékozott fehérjénk expresszálódik. Ettől nyert igazi értelmet a felhasználása.
 
De mire is szolgálnak az ilyen transzgénikus egerek? Ha a GFP-t hozzákapcsolunk egy génnek a kifejeződéséhez, amelynek a szöveti eloszlását szeretnénk vizsgálni az embryonális fejlődés, az egér élete vagy egy adott betegség folyamán, akkor ezt nagyon szépen láthatjuk gerjesztő fény alatt élő sejtekben is. De mindez elősegített  sejttranszplantációs vizsgálatokat is, vagy éppen segíti az őssejt kutatást is. Ez a technika akkora karriert futott be, hogy ma már igen elterjedt lett a tudományos laboratóriumokban.

De nemcsak egerekben alkalmazzák a technikát, íme néhány kép más GFP-s élőlényekről bizonyítékképpen. Ilyen például a  GFP-dohány vagy a GFP-zebrahal  és ráadásként egy fluoreszkáló hippocampális idegsejt.

A bejegyzés trackback címe:

https://lightscience.blog.hu/api/trackback/id/tr88188730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandi 2007.10.07. 19:21:03

Emberen is ki kéne próbálni, adja magát az ötlet, hogy Lou Ferrigno lehetne a szerencsés, egyrészt még mindig jól tartja magát, másrészt már bizonyított, mint The Incredible Hulk...

GaceTillerro · http://mindennapiafrika.blog.hu 2007.10.08. 16:52:15

Jó az oldalad, edka, ez is egy korrekt, oktató jellegű írás. Csak így tovább.
süti beállítások módosítása