Az első kérdés a címmel kapcsolatban az lehetne, hogy miért is tettem fel ezt a kérdést? Olyan fontos lenne ez a betegség? A válasz az, hogy igen. Sajnos, nem ritka betegségről van szó, és a szövődménye a tüdőembolia annál veszedelmesebb kórkép. Maga a betegség akkor alakul ki, amikor vérrög képződik a mélyvénákban (mélyvénának hívjuk, ami nem felületes). Ez általában az alsó végtagon következik be, de megemlítendő képződési hely a kismedence illetve a felső végtag is. Felületes vénákban is képződhetnek vérrögök természetesen.

A hajlamosító tényezők közül kiemelhetjük a genetikai okokat, mely főleg a vér alvadását gátló rendszer működését érinti, ilyen mint a Leiden-mutációt. A Leiden-mutáció az V-ös véralvadási faktor genetikai mutációja, mely hajlamosít a vérrög képződésre. Ezen kívül természetesen léteznek egyéb örökletes tényezők is, így például a protein C, S-t érintő mutációk vagy a vér magas homocystein szintje is hajlamosít vérrög képződésre.

Milyen egyéb okok okozhatnak mélyvénás trombózist?

Ilyenek a különböző vérképzőszervi rosszindulatú betegségek, rákos daganatok. Sokszor a daganatra a trombózis hívja fel a figyelmet, ezért minden trombózisos beteget kivizsgálnak ez irányban. A daganatok kezelése során is fokozott a veszély, de autoimmun betegségek, gyulladások,  fertőzések, sportsérülések is kiválthatják. Emelkedett a kockázat terhességben, gyermekágyban, fogamzásgátlókat szedő nőkben, műtétek után,stroke után kialakuló alsó végtagi bénulások esetén, de elhízás, mozgásszegény életmód, tartós ágynyugalom, dohányzás, hosszú repülőút is hajlamosíthat a kialakulásra.

Milyen tünetek jellemzőek a mélyvénás trombózis kialakulására?

Az egyik első tünet, az egyik alsó végtag fájdalmasan megduzzadása, feszítő érzés léphet fel az adott területen. A végtag lehet melegebb, kékesebb is. A lábfej hátrafeszítésével a térdhajlatban fájdalom jelentkezhet. Ha ilyen jelek lépnek fel, érdemes mentőt hívni vagy a lehető leghamarabb érdemes megkeresni a sürgősségi osztályt.

Ott el tudják különíteni az egyéb hasonló tüneteket okozó betegségektől. Hasonló fájdalmakat illetve tüneteket okozhat például a Baker cysta ruptúrája (kipukkanása).

Milyen vizsgálatokat végeznek el?

Először is fizikálisan megvizsgálják a beteget. Vérvétel segítségével ki lehet mutatni a friss trombózist (D dimer), illetve Doppler ultrahanggal tudják vizsgálni az eret, van-e benne vérrög.

Mi történik azután, ha kimutatták a trombózist?

Az első a teljes ágynyugalom a tüdőembolia fokozott veszélye miatt.

A második a véralvadásgátlás és annak hosszútávú beállítása. Erről egy külön bejegyzés lesz hamarosan.

A harmadik a hajlamosító tényezők vizsgálata, a rosszindulatú betegségek kizárása. Mindenkit el szoktak küldeni általában urológushoz, nőgyógyászhoz illetve legalább egy hasi ultrahangot szoktak csináltatni. Valamint, ha fellép a tüdőembolia gyanúja, akkor mellkasröntgent vagy CT-t illetve izotópos vizsgálatot végeznek.

A következő bejegyzésben a véralvadásgátlásról lesz bővebben szó.